A mozgásérzékelésnek számos módja van, de melyik a legmegfelelőbb az Ön számára? A különféle kihívásokhoz különböző megoldások passzolnak a legjobban. Tekintsük meg a leggyakrabban használt mozgásérzékelési technológiákat és az erősségeiket.
A megfelelő eszköz kiválasztása a feladatra
Az új eszközök kiválasztásánál a már meglévő rendszerbe való integrálhatóság egy fontos, mégis gyakran figyelembe nem vett tényező. A biztonsági rendszerek akkor a leghatékonyabbak, amikor a legjobb minőségű komponensek zökkenőmentesen együtt tudnak működni. Tehát, mielőtt egy új eszköz mellett dönt, gondolja át, hogy az hogyan fog a meglévő rendszerkomponenseivel együttműködni, és még az esetlegesen jövőben hozzáadni kívántakkal is.
Még érdemes megjegyezni, hogy az itt említett mozgásérzékelési technológiákon alapuló termékek minősége és hatékonysága jelentősen eltérhet. Az alábbi cikk arról szól, hogy az egyes technológiák mely környezetben optimálisak, hol járnak a legnagyobb előnnyel.
Végezetül, mindig olyan megoldást kell választani, amely megfelelő a konkrét feladatra, ugyanis minden telepítés sajátos kihívásokkal jár, például költségvetési vagy környezeti kihívásokkal, és személyre szabottan kell megoldani az összest, az egyéni igényeknek megfelelően.
PIR szenzorok
A PIR (passzív infravörös) szenzorok észlelik a látómezőjükben lévő tárgyak infravörös sugárzását, és amikor az ebben bekövetkező változás mértéke az meghalad egy szintet, aktiválják az eszközöket, amelyhez csatlakoztatva vannak – amely lehet lámpa, riasztó, kamera vagy egyéb eszköz.
Ez az egyszerű technológia hatékony abban, amit csinál, de az egyszerűsége miatt problémákba ütközhet. Először is, a szenzor egy egyszerű igen/nem kimenettel van felszerelve (pl. vagy felkapcsol egy lámpát, vagy le). Ez többi technológiához képest viszonyítva jelentős hátrány. Továbbá, a működéséből adódóan nem a legjobb az érzékelési távolsága, és egy pókháló, vagy falevelek könnyedén megzavarhatják, és az elhaladó tárgyak fals riasztásokat indíthatnak.
A hátrányoktól eltekintve a PIR hatékony, ha tisztában vagyunk a határaival. Jól működnek kisebb belterekben, nem „látnak” keresztül ablakokon (amely néha probléma a videoalapú mozgásérzékelésnél), és megfizethetők. Ahogyan korábban említettük, a piacon kapható PIR szenzorok minősége és hatékonysága eltérő a különböző árkategóriákban, fontos a pontos igényeknek megfelelőt választani.
Videoalapú mozgásérzékelés (VMD)
A VMD ötvözi a biztonsági kamera által rögzített képet egy szoftverrel, amely elemzi azt valós időben. Hasonló ahhoz, mintha egy operátor ott ülne folyamatosan, és nézné a kamera képét, azonban az előnye az az, hogy teljesen automatizált.
Azonban ennek a technológiának is vannak hátrányai. Mivel a kamera a látható fény spektrumát érzékeli, ezért a kevés fény, vagy a túl nagy háttérvilágítás is megzavarhatja a működést, és az árnyékokkal is lehetnek problémák. A technológia ezért nagyban a kamera minőségén is múlik. Pozitívuma viszont, hogy a biztonsági kamerák egyébként is rendkívül elterjedtek, és így analitikai szoftver hozzáadásával a már meglévő hardvert fel lehet használni mozgásérzékelésre is, amely eléggé költséghatékony.
A mozgásérzékelés e módja leginkább két dolgon múlik: a kamera által rögzített videó, és a használt analitika minőségén. Széles a választék a piacon a VMD technológiákból, egyes megoldásoknál van lehetőség finomhangolásra, hogy például csak a kép bizonyos területein érzékelje a szoftver a mozgást, míg más esetekben a kép egészén működik csak az analitika. Ismételten rendkívül fontos, hogy mindig az adott feladatra legmegfelelőbb megoldást válasszuk.
Hőkamerák
Először is, a hőkamerák nem a látható fény tartományát „látják”, hanem a tárgyak hőmérsékletét, így immunisak a hagyományos kamerákat megzavaró dolgokra: árnyékok, sötétség, magas háttérvilágítás, és még az álcázott objektumokat is kiszúrják. Továbbá köd és füst sem okoz problémát nekik, egyszerűen átlátnak rajtuk, és nagyon nagy távolságokra érzékelnek rendkívül pontosan. Ugyan úgy, mint a látható fényt érzékelő kameráknál, a hőkamerák esetében is alkalmazható videoanalitika mozgásérzékelésre, és akkor a leghatékonyabbak, ha a hagyományos kamerákkal használjuk őket együtt.
A hőkamerás megoldás ugyan drágább, mint az eddig említettek, de a leghatékonyabb közülük.
Radar
A radar rádióhullámokat bocsát ki, amelyek visszaverődnek a környező tárgyakról, visszajutva a radarhoz, amelyet az érzékel. A megoldás rendkívül hasznos megfigyelő rendszerekben; a technológiával pontosan ki lehet számítani a tárgyak radartól való távolságát, méretét, és még a sebességüket is.
A rádióhullámok használatának megvan az az előnye az infravörös és látható fénnyel szemben, hogy sokkal kevesebb a téves riasztás általuk. A hullámok gond nélkül áthaladnak a pókhálókon, leveleken, füstön és hasonlókon, így csak a fontos objektumok kerülnek detektálásra. Bármilyen fényviszonyok között használhatók.
Továbbá, mivel megadható, hogy az radartól milyen távolságokra lévő objektumokat kapjon el az eszköz, így be lehet állítani a szükséges területeket, kizárva a szükségteleneket, például csak a kerítésen belüli, 1 méternél nagyobb objektumokra keletkezzen riasztás. És sokkal szélesebb területen képes érzékelni, mint mondjuk a hőkamerák, még akkor is, ha nem olyan távolra. A radar jóval költséghatékonyabb megoldás, mint a hőkamerák, de a PIR szenzoroknál valamivel drágább.
Megoldás a helyzetnek megfelelően
Minden mozgásérzékelő megoldásnak vannak előnyei és hátrányai, és a hatékonyságuk attól függ, milyenek a körülmények, mire is van szükség pontosan az adott helyzetben. Önmagában egy látható fénnyel dolgozó kamera éjszaka, teljes sötétségben nem a legjobb döntés, egy PIR szenzorral és egy lámpával egyesítve viszont már hasznos egy biztonsági rendszerben. Egy csúcsminőségű radart pedig valószínűleg nem telepítenénk egy 4x4 méteres irodába, egy szimpla PIR szenzor is megteszi, viszont egy PIR szenzorral kültéren nem igazán tudunk behatolásokat érzékelni, egy radarral viszont, a kisebb állatokat kiszűrve már működhet a dolog.
Az eredeti blogbejegyzést megtekinthetik angol nyelven az Axis blogjában.