Az Axis visszatekintése a 2018-as biztonságpiacra – és 2019-re való potenciális hatása

Az Axis mindig előretekintő, de néha hasznos megállni egy pillanatra és levonni a következtetéseket a közelmúltból. 2018 végén itt az idő visszatekinteni a legjelentősebb történésekre és trendekre, amelyek formálták a biztonságpiacot az elmúlt évben, és amelyek, úgy érezzük, hatással lesznek 2019-re és az utána következő évekre is.

Egy fejlődő és szilárd iparág

A változás üteme tovább gyorsul a biztonsági szektorban. Az Axis a 80-as évek közepén született, és csaknem 20 évvel ezelőtt hozta létre az első IP kamerát. Két rövidke évtized alatt az iparág a teljesen analóg megoldásokról átállt a kis híján kizárólagosan digitálisokra. A kamerák minősége és ereje exponenciálisan növekedett, és a mesterséges intelligenciában és gépi tanulásban rejlő potenciál olyan innovációval kecsegtet, amelyről korábban nem is álmodtunk. Ilyen ütemű változás mellett a felelős iparági szereplőknek magas követelményeknek kell megfelelniük, hogy ne maradjanak le, illetve számos szereplő bővíti a portfólióját vagy nemzetközi jelenlétét felvásárlással.

Példaul, az év elején a Motorola felvásárolta az Avigilont, és így a videomegfigyelést is hozzáadta a kínálatához a hagyományosan közszférában történő kommunikációs technológiái mellé. Mostanában pedig az UTC – HVAC és hűtési rendszereiről ismert – befejezte az S2 Security felvásárlását.

Nem tartjuk valószínűnek a piac lassulását 2019-ben, ahogyan egyre több vállalat ismeri fel, hogy a szélesebb körű termékek és szolgáltatások nyújtása az növekedés útja, és felvásárlással gyorsabban tud innovációt kínálni a belsős fejlesztéssel szemben, ha gyorsan legyőzi azokat a kihívásokat, amelyek két összeolvadó vállalat különböző rendszereiből és kultúrájából fakadnak.

Miközben az összeolvadással és felvásárlással a vállalatok gyorsan bővíthetik a portfólióikat, a két különböző termékek egy egységes megoldássá való alakítása egy újabb kihívás. Az elmúlt két évtizedben történt hihetetlen növekedés, amely a fogyasztói technológiákban ment végre, hatással volt az üzleti technológiákkal szembeni elvárásokra. Az egyszerű használat és kezelés létfontosságú lett: végül is miért kellene egy biztonsági megoldásnak kevésbe egyszerűen használhatónak lennie a mobiltelefonunknál? A rendszerek kidolgozásában, telepítésében, használatában és kezelésében is magas igény mutatkozik a jó dizájn és intuitív felületek iránt.

Az adatvédelem szerepe

Lehetetlen volt elmenni az adatbiztonság kiemelt fókuszba kerülése mellett az elmúlt 12 hónapban, különösen a személyes adatok tekintetében. Ami még meglepő volt, az a hozzáállásban és megközelítésben való kulturális és földrajzi eltérések kiemelkedése, pozitívan és negatívan is.

Európa valószínűleg a legérzékenyebb a személyes adatok szempontjából. Így nem meglepő, hogy az Európai Parlament volt az, amely a legszigorúbb szabályozásokat hozta létre a személyes adatok gyűjtésével, tárolásával, megosztásával és használatával kapcsolatban a GDPR-rel (General Data Protection Regulation, Általános adatvédelmi rendelet). Miközben minden biztonságiparban dolgozó vállalatnak, amely EU polgárok személyes adatait tárolja, meg kell felelnie a GDPR-nek, természetesen a szabályozás a videomegfigyelést használókra is kitér (ahogyan az adatlapunkon is szerepel).

Európán kívül különböző a hozzáállás. Például, az Egyesült Államokban a kiberbiztonság fontosabb az adatvédelemnél, Európához képest legalábbis. Az polgárok hajlandóak megosztani a személyes adataikat (ameddig biztosak abban, hogy a vállalatok megvédik azokat a kiberbűnözőktől) és engedélyezik kormányzati szerveknek az adataikhoz való hozzáférést. Az államilag támogatott megfigyelési módok, mint például a PRISM – amely az NSA, a Nemzetbiztonsági Ügynökség számára lehetővé teszi az online személyes adatokhoz való hozzáférést a bíróság beleegyezése után – valószínűleg felháborodást okozna Európában.

A különböző megközelítési módok egyszerűen a különböző prioritásokból fakadnak: egyszerűen fogalmazva az Egyesült Államok az állam védelmét helyezi előtérbe, miközben Európa az egyén védelmét. És más régiókban és országokban, szerte a világon – Kanadától Kínáig, Brazíliától Oroszországig – a hozzáállás, a történések és jogszabályok szintén eltérnek. Specifikusabb megközelítésekre van szükség, mint valaha: ilyen tekintetben a világ megosztottabb lesz, mintsem globális.

Kiberbiztonság: növekvő sebezhetőségek

Sajnos a kiberbiztonságot soha nem fogjuk problémamentesnek tekinteni. A Wired UK magazin listába szedte a legnagyobb kibertámadásokat, és aggasztó olvasni, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy ezek csak a legnagyobb volumenű, publikus támadások. A tény az az, hogy a hihetetlenül jól finanszírozott, szakképzett és jól szervezett kiberbűnözők olyan gyors ütemben fejlődnek, hogy nehéz lépést tartani velük (mert bármilyen nemzeti vagy regionális szabályozáson kívül esnek). Továbbá, egyre növekvő bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy bizonyos nemzetállamok szofisztikált kibertámadásokat intéznek más államok, kereskedelmi vagy publikus szervezetek és kritikus infrastruktúrák ellen.

Mivel az eszközök minden eddiginél jobban összekapcsolódnak, így a potenciális végpontok száma is megnő, amelyeken kiberbűnözők megcélozhatják egy szervezet rendszereit és adatait. Effektív kiberbiztonsági intézkedések nélkül bármilyen eszköz sebezhetőséget jelent: egy nyomtató, egy okosotthon eszköz, vagy akár egy hálózati kamera is. Az aggodalomra okot adó bizonyítékok miatt, hogy bizonyos országokban már a gyártás során veszélyeztetettek a termékek, teljesen meg kell győződni arról, hogy a saját rendszereinkben eredeti, sértetlen termékeket használunk.

Etikai következmények

Tényleg úgy érződik, hogy egy olyan világ felé haladunk, ahol az államilag finanszírozott megfigyelés növekvő számban lesz megkísérelve (és elérve), egyre több területen és országban. Ez egy olyan növekvő probléma, amelynek elől kell lennie minden vállalat napirendjében, különösen a biztonságiparban tevékenykedőkén (és természetesen azon szervezetek esetében is, amelyek megoldásokat vesznek ezektől a vállalatoktól). Minden szervezetnek pontosan meg kell adnia, hogy hogyan szeretné, hogy a termékei használva legyenek (technikailag és etikailag egyaránt), együtt kell dolgoznia a partnereivel ezért, és a marketingben is érzékeltetnie kell ezt. Bizonyos esetekben ez azzal jár, hogy el kell dönteni, kiknek adjuk el a termékeinket és (kritikusabban fogalmazva) kiknek nem, mivel nem lehetünk biztosak abban, hogy a saját etikai határainkat nem lépik-e át.

A technológia hatalmas előnyökkel járt a társadalomnak, és ez folytatódni is fog. Az Axis-nál továbbra is hisszük, hogy az okosabb és biztonságosabb világról szóló jövőképünk a még fejlettebb technológiák által fog megvalósulni. De a nagy innováció és haladás növekedésével – és különösen az olyan területeken, mint a mesterséges intelligencia és gépi tanulás – az etikai kérdések szignifikánsan nőni fognak. Csak mert képesek vagyunk valamire, nem feltétlenül jelenti azt, hogy meg is kell tennünk. De biztosan megvan minden szervezetben az a létfontosságú kontroll, amely biztosítja azt, hogy ezek a kérdések fel lesznek téve és meg is lesznek válaszolva? Miközben ez főleg egy belsős kérdés, az olyan kezdeményezések támogatása, mint The Copenhagen Letter, az egy fontos publikus elköteleződés.

A bizalom kérdésén múlik

A bizalom mindig is kritikus aspektusa volt az üzleti kapcsolatoknak, de a bizalom hagyományosan megfoghatóbb dolgokon alapult: leszállítottad azt, amit mondtál, határidőre, a megegyezett áron? Manapság – és különösen az elmúlt évben – azt láthatjuk, hogy a bizalom „finomabb” elemei előtérbe kerültek. Megbízhatok abban, hogy biztonságban kezeled az adataimat? Rendben van az értékrended? Olyan vállalatokat és országokat támogatsz, amelyek őszintén és elfogadhatóan viselkednek? És más aspektusok százai.

A bizalomra egyre inkább tekinthetünk tényleges üzleti eszközként, valódi értékkel. Ha a bizalom sérült, annak ténylegesen hátrányos hatása van egy szervezet értékére és teljesítményére.

Miközben az üzlet nem áll meg, az év vége és a következő év kezdete logikus pontnak tűnik a gondolkodásra és tervezésre. Habár én úgy kezdek bele a 2019-es évbe, hogy tudom, új és eddig soha nem látott kihívásokkal kell majd megbirkózni, tiszta szívből optimista vagyok. Biztos vagyok abban, hogy az emberek, szervezetek és kormányok nagy többsége egyetért a saját nézetünkkel, hogy közösen a világot mindenki számára egy okosabb és biztonságosabb hellyé tudjuk tenni.

Az eredeti blogbejegyzést megtalálható az Axis blogjában, angol nyelven.